Al Ferasa Hungary

Az arcolvasás ősi művészete

 

Mit jelent számomra az arcolvasás, avagy beszámolók tanítványaink tollából

“Teljesen rabul ejtett az arcolvasás”

Pont egy éve, hogy elkezdtem foglalkozni az arcolvasással. Lenyűgözőnek tartom ezt a tudást,  engem teljesen rabul ejtett.

Az életemben az arcolvasás saját magam és mások viselkedésének pontosabb megértését jelenti, amely sokszor segít át nehéz helyzeteken. A tudás, a nyomok olvasása  egyrészről magabiztosságot, nyugodtságot, nagyobb kitartást,  másrészről izgalmat, elhivatottságot és szenvedélyt hozott. Olyannyira, hogy szeretném  a Ferasa-t majd tanítani is. 🙂

Jelenleg még nem kikapcsolható a tanulás, hiszen  folyamatosan figyelem az arcokat és jár az agyam  🙂 , a metrón, a Mekiben, a postán, a piacon stb. :).  Pl. hogy miként beszéljek a velem szemben lévő emberhez – vajon ő a szavak értelmére figyel vagy csak a hangsúly, hangszín számít neki. Sokszor kell elismételni számára valamit vagy tudom, hogy elég egyszer elmondani és megjegyzi. Részletek érdeklik vagy az összkép? Hamar ideges lesz vagy kiegyensúlyozott természetű?  Kíváncsi, esetleg félénk? 🙂 És még millió részletet árul el az arc. 

Kérlek, ezért ne lepődj meg (nagyon) ha egyszer a villamoson majd megszólítalak, hogy „Szia, az arcolvasás művészetét tanulom, és számomra azt mondja az arcod, hogy ……. ,  segítenél nekem abban, hogy elmondod, ez így van-e?”

Arcolvasó mesterünk egyszer azt mondta, hogy az alapok megtanulása a tudomány,  a művészet pedig  ezen részletek  helyes összeillesztése.

 

“Minden arcban egy picit jobban értem a saját arcomat”

Napról napra erősödött az a szándékom, hogy vélemény, előítélet nélkül nézzek minden arcot, értsem meg, és lássam, hogyan gondolkodik az anyagi, lelki, szellemi világában az adott arcot magának kialakító ember.

És lassan megértem végre, hogy minden arcot alázattal látva, az Önvalómhoz jutok közelebb. Mert minden arcban egy picit jobban értem a saját arcomat. Azt, hogy milyen a viszonyom a pénzzel, milyen vagyok a kapcsolataimban és honnan erednek azok a gondolataim és érzéseim, amelyekkel – miközben azonosulok velük – eltaszítom a Gondviselőm oltalmát.

Köszönöm az ébresztésemet. Hálás vagyok érte Noéminek, Waelnek, Stephennek.

 

“Az arcolvasás szerelem lett”

Hogyan vált azzá? „Az úgy volt, hogy…” Sokszor így kezdődnek a barátok közti informális szóbeli beszámolók egy eseményről, amelynek van jelentősége.

Az én történetem sem különbözik nagyban azokétól, akik ma már több-kevesebb rendszerességgel csatlakoznak az arcolvasás gyakorló órákhoz, mert valahogy életük részévé vált ez a módszer, mely sok száz éves vagy akár ezredéves hagyományokon alapul.

Elmentem kedves ismerősöm egykori kávézójába, az azóta már nem létező sikkes Divine & Deliciába, ahol egy bemutató előadásra került sor Stephen Paullal. Stephen előadása és stílusa is lekötött, szorgosan jegyzeteltem is. A módszer azonban akkor fogott meg igazán, amikor kimentek az első önként vállalkozók az előadás végén, hogy Stephen pár perc alatt mondjon az arcukról pár szót. Vállalták mindenki előtt  – én pl. senkit sem ismertem –  az instant arcelemzést. Persze, nem tudhatták, hogy Stephen diszkrét és finom stílusa és a Ferasan (is) alapuló emberismerete miatt nincs mitől tartaniuk, nem fognak olyat hallani, ami ne lenne bárki előtt vállalható.

Stephen mély tudása nem volt kérdés egy percig sem, de amikor az én arcomra került sor pár percben, már tudtam, hogy elvesztem, nincs visszaút. A viccet félretéve, az előadás végén időpontot kértem személyes konzultációra, amelyre szerencsére nagyon gyorsan sor került, mert nagyon izgultam.  Az a reggel nagyon emlékezetes marad. Mindaz, amit rólam mondott, tökéletesen passzolt, és csak ámultam, hogy ezt vajon pontosan honnan tudhatta. A pontot az tette fel az i-re, amikor a végén megmutattam a szüleim és egy barátom képét. Nemcsak olyan dolgokat tudott róluk, melyeket én is ismertem, és amelyek tűpontosak voltak, de olyanokat is, amelyeket én is csak sejthettem, de kétségtelen volt, hogy igaz minden szava. Nem meglepő módon az ezt követő első lehetséges alkalommal elmentem az alaptanfolyamra. Meg akartam szerezni, én is birtokában akartam lenni ennek a mindennek a tudásnak, hiszen a pszichológia mindig is közel állt hozzám.

Minden perce élvezetes és izgalmas volt. Stephen folyamatosan ébren tartja a figyelmet, és mindig hallunk valami újat, mindig vannak újabb kérdések. A Waellel, a Ferasa élő birtokosával való találkozás volt a következő mély tapasztalat a középhaladó tanfolyamon, amely folyamatos lenyűgözöttségben tartja az embert. Rendszeresen hallgatom a tanfolyami anyagokat a kocsiban, és sokat nevetek vezetés közben újra hallva a tanfolyami poénokat. Ja, hogy nem mondtam? Mindkét mester remek humorral fűszerezi a tanfolyamokat!

Nem biztos, hogy mindenki számára egyértelmű, hogy nem csupán egy ősi, de egy aktív, élő hagyománnyal és mesterével van módunk így kapcsolatba kerülni. Az igazi tradícióknak mindig sajátja az élő átadás, valójában az ilyen átadásokat csak kevesen taníthatják a tisztaság megőrzése érdekében, és bizonyos, hogy csak azok jutnak hozzá, akiknek ehhez valamiért van kapcsolatuk.

 Aki ezt a módszert meg akarja ismerni, nem tud úgy hozzájutni ehhez az ismerethez, hogy bemegy a Libribe és megveszi az idevágó könyveket, vagy rendel az Amazonról külföldi forrásokat. Itt kell lenni a tanfolyamokon, ahol valódi mesterek tanítanak. Sok arcot látni és vizsgálni, hallani és látni kell, meg kell tapasztalni, kérdezni kell, és nyitott tudattal befogadni. Nem utolsósorban folyamatosan gyakorolni kell, ha az élő tudást akarjuk birtokolni. Nemcsak akkor, amikor a velünk szemben ülő arcát vizslatjuk egy beszélgetésben (ez szinte elkerülhetetlen onnantól, hogy belecsöppenünk a Ferasa világába), hanem aktívan részt veszünk a közös gyakorlásokon is, ahol a tudásunkban rejlő hiányokat közösen pótoljuk a mindig újabb és újabb arcmodellek segítségével.

Azóta is folyamatosan szomjazom ezt a tudást, minden tanfolyam, minden gyakorló óra izgalmas, Azóta ugyanis szerencsésen eljutottam a középhaladó tanfolyamokra, és ha csak részben is, de ismétlésként mindegyikre, amelyre azóta itthon sor került.

E tudás értéke folyamatosan nő a szememben, ráadásul nagyszerű embereket ismertem meg ezáltal. 

Minden érdeklődőnek azt ajánlom, hogy egyszer jusson el egy bemutató órára, hogy csöppnyi betekintést nyerjen az arcolvasás lehetőségébe.

A Ferasa kiváló támpontot ad nemcsak mások megismeréséhez, de az önismerethez is.  Kiváló segítség lehet minden olyan munkákban, ahol emberekkel kell foglalkozni. Ennél azonban sokkal többet ad, hiszen az ember társas lény, folyamatos interakcióban vagyunk másokkal, így az emberek és motivációik megismerése sokat segít az emberi kapcsolatok fejlesztésében, az örömteli, egyensúlyon alapuló élet kialakításában.

Megosztás
- No Comments on this Post -